A máj, az epevezeték, az epehólyag, a nyombél és a hasnyálmirigy funkcionális és szervi szempontból is kölcsönös függésben álló részei az emésztőrendszernek. A jó emésztés a tökéletesen kiegyensúlyozott együttműködésüknek köszönhető.
A szájüregben a fogainkkal apró darabokra rágjuk az ételt. Már az étel látványától, illatától és főleg ízétől beindul a nyáltermelés, a gyomor- és emésztőnedvek kiválasztása és egyúttal egy kis mennyiségű epe is képződik. A gyomor mozgásai összekeverik az emésztett ételt, majd a gyomor kis mennyiségben, de nagy erővel elkezdi a keveréket a nyombélbe “lövöldözni”.
Az étel fizikai-kémiai hatása a nyombélben fokozza a kolecisztokinin (az epehólyag ürítését szabályozó hormon, egyszerűen bél hormon) termelését, ami:
- nyitja a nyombél beszájazódásának záróizmát – az epevezeték és a hasnyálmirigy közös kimenete,
- az epehólyag összehúzódását okozza, így az epe és a hasnyálmirigy nedvei bekerülnek a nyombélbe és összekeverednek az emésztett ételekkel,
- erősen irritálja a hasnyálmirigyet az emésztőenzimek termelésének fokozása érdekében.
A bélhormont (kolecisztokinin) a nyombél nyálkahártyája termeli, amelynek termelését a gyomorban emésztett táplálék (elsősorban zsírok és olajok) érkezése teszi függővé, és aminek hatására az epehólyag kiürül. Ha a termelés, a kiválasztás, azaz az epe teljes körforgása helytelen, akkor a zsírok lebontása és későbbi emésztése sem lesz megfelelő, ami székrekedésben, puffadásban, általános gyengeségben és hasmenésben nyilvánulhat meg. Mindez pozitívan befolyásolható az epesavak hozzáadásával az étrendbe.
Az epehólyag műtét (postcholecystectomia) után megszűnik az epehólyag tárolási funkciója. Az epesavak folyamatosan áramlanak a nyombélbe, így fokozott epe iránti igény (zsírosabb étel) esetén a test nem jut elegendő tartalékhoz az epehólyag hiánya miatt.
A zsírok csak részben emésztődnek meg és később a vastagbél bélflórája bontja le őket puffadást vagy esetenként hasmenést okozva ezzel. A hiányzó epehólyag miatt kialakult epehiány pozitívan befolyásolható az epesavak hozzáadásával a szervezetbe.
Pikkelysömör
Az epesavak és az endotoxinok szerepe a pikkelysömör kialakulásában és kezelésében (endotoxin= a baktériumok testéből származó belső méreg). A klinikai megnyilvánulások (emésztési zavarok, epehólyag deformitások) alapján a szerzők azt feltételezik, hogy az epesav hiány fontos szerepet játszik a pikkelysömör patogenezisében. Az epesavak ugyanis védenek (fizikai-kémiai értelemben) a bélben termelődő bakteriális endotoxinokkal szemben. Ezek hiányában az endotoxinok transzlokálódhatnak, ami a citokinek felszabadulását okozhatja. Az epesavak hozzáadásával megakadályozhatjuk az endotoxinok transzlokációját , és ezáltal a gyulladást okozó citokinek felszabadulását.
„Az epesavak funkciója a test fizikai-kémiai védelmében”. Az epesavak - általunk felfedezett és később mások által megerősített - fontos funkciója a test egy speciális védelme a bélrendszerben. Amerikai tudósok egy csoportja in vitro tesztekkel kimutatta, hogy az epesav sójával (nátrium-dezoxikolát) kezelt endotoxin makromolekula kisebb, nem toxikus molekulákra bomlik.
Ez felvetette a gyanút, hogy az élő szervezetben (bélben) lévő epesavak részt vehetnek az endotoxinok semlegesítésében. A bakteriális endotoxin kémiai összetételét tekintve egy makromolekula (lipopoliszacharid), amelyben a toxikusan aktív anyag zsírsavakban gazdag lipidhez kötődik. Feltételezhetjük, hogy az endotoxinok (in vivo) semlegesítése a belekben nagyban függ az epe ill. az epesavak jelenlététől.
A test ezen védőmechanizmusát fizikai-kémiai védelemnek nevezzük. A test fizikai-kémiai védelmének alapja az epesavak detergens hatása. A kérdés az, hogy az epesavak csak a bakteriális endotoxinokra fejtenek-e ki detergens hatást. Ismert Max Theiler megfigyelése, amelynek során a sárgaláz vírus és más “arthropod borne”(Flaviridae nemzetség) vírusok kombinálódnak egy majom epéjével, és azok inaktívvá válnak.
Az epesavakról – fizikai-kémiai védelem
Az LPS (lipopoliszacharid-endotoxin-intracelluláris méreg) hatásait felismerve fontos kérdéssé vált a véráramba jutásuk mikéntje. A kutatások kimutatták, hogy az endotoxinok bélből történő transzlokációját az epesavak hiánya okozza. Bizonyos körülmények között – bizonyos kóros esetekben- az endotoxin a belekből bejut a véráramba és ott betegség folyamatokat indít el.
Normál körülmények között az epesavak megvédik a szervezetet a belekben állandóan jelenlévő endotoxinoktól, mivel atoxikus részecskékre bontják őket. Megállapították továbbá, hogy védelmet nyújtanak a lipoidszerkezetek minden kórokozójával (burokszerkezetű vírusok) szemben. Ezt, az epesavak felületaktív (detergens) hatásán alapuló védelmet fizikai-kémiai védelemnek nevezzük (Bertók,2002).
Az epesavhiány folytán kialakult enyhe vagy súlyos endotoxémia számos betegségben szerepet játszhat: szeptikus sokk, epevezeték elzáródásban szenvedő betegek veseelégtelensége, bél ischaemia, égési sokk, sugár betegség, bizonyos endokrin betegségek, pikkelysömör,
arteriosklerosis stb. Az epesavak fontos szerepet játszanak olyan betegségek megelőzésében, mint a: veseelégtelenség, pikkelysömör.
Minden olyan hatás következtében, amelyek megbontják a vékonybél nyálkahártyáját, ezáltal pedig csökkentik vagy leállítják a kolecisztokinin (CCK) peptid termelését, ennek hiányában az epehólyag nem képes epét szállítani a vékonybélbe, amelynek részleges hiánya lehetővé teszi, hogy a Gram-negatív baktériumok lebomlásából származó endotoxinok a véráramba kerüljenek és súlyosabb esetekben toxikus sokkot okozzanak.
Az epesavak felületi aktivitási tulajdonságain alapuló fizikai-kémiai védelem modern technológiákkal végzett részletes kutatása új megközelítésben tekint a betegségekre, mivel a koleszterin alapvető anyagcseréjét érinti, az epesavak pedig az újrafeldolgozásuk végtermékei.
Mivel az előállított szteroid hormonok mennyisége csak az epesavak töredéke, joggal feltételezhetjük, hogy a koleszterin-epesav reakció nagyban befolyásolja a betegségekkel szembeni természetes ellenállást és fontos szerepet játszik az összes szteroid hormon szintézisében a megszerzett immunités szempontjából.(Bertók 2002).
Tehát arra a következtetésre jutottunk, hogy az epesavak detergens hatásaiban felismertük a test általános fizikai-kémiai védelmét, amely nem csak bakteriális endotoxinokká redukálódik, hanem olyan „ágensekre“(pl. egyes vírusok) is hat, amelyek felületét lipoprotein vagy más lipid szerkezet képezi. A test eddig ismert védőmechanizmusai közé besorolhatjuk a fizikai-kémiai védelmi rendszert is, amelynek alapját a máj által kiválasztott és a bél-máj rendszerben keringő epesavak alkotják.
Stressz
A stressz epeképződésére és ürítésére gyakorolt negatív hatását epesavakkal kompenzálhatjuk. A stressz a test sajátos reakciója különféle megnyilvánulásokkal, amelyet bármilyen káros tényező (testi vagy lelki) előhívhat. Ma már egyértelmű és elfogadott, hogy Selye általános adaptációs szindrómája ugyanolyan gyakori az embereknél és a magasabb melegvérű gerinceseknél, valamint része egy ellenőrzött védelmi rendszernek, amely lázas állapotokban nyilvánul meg és amit a stressz akut fázisaira adott válasznak is neveznek.
Az akut fázisú reakció kísérletének legjobb példája, bár nem azonosítható minden esetben a stresszel, a liposzacharidok által a Gram-negatív endotoxin-szerű baktériumok sejtfalában kiváltott tünetek összessége. A CRP (C-reaktív fehérje) szerepe az akut fázisra adott válaszban szintén fontos az ún. immunokompetencia kialakításánál is.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a stressz nagy hatással van az egész emésztőrendszerre, ezáltal az epe képződésére és ürítésére is. Az epe termelésének és ürítésének zavara csökkenti vagy leállítja a test egyik fontos védelmi rendszerét, amely az epesavak detergens hatásán alapul, az ún. fizikai-kémiai védelmet, aminek hiányában a szervezet ki van téve a belekben található toxinok (pl. endotoxinok) és az un. nagy vírusok (pl. herpeszvírusok csoportja) káros hatásainak.
Jelentkezzen be, és vegyen tanácsot a Dr,Protect-tól és szerezd meg az 5% kedvezményt most!
#formular#
Herpesz és epesavak
“A máj által kiválasztott epe a vékonybélbe jut, de nem teljes egészében és nem azonnal. A máj alatt elhelyezkedő epehólyagban sok epe található, amely étkezés után kiürül és segít az epe zökkenőmentes termelésében. Akkor kerül a vékonybélbe a legtöbb epe, amikor a legnagyobb szükség van annak jelenlétére.” A cholecystektómia (az epehólyag eltávolítása) után a betegek már nem támaszkodhatnak erre a segítségre, ezért az étkezéseik során viszonylag hiányos epesavval rendelkeznek.
Kis mennyiségű ételek gyakoribb fogyasztása vagy az epesavak pótlása a megfelelő készítményekkel kiküszöbölhetik ezt a hiányt. Az szájon lévő herpeszt is okozhatja az epesavak relatív hiánya. Az epesavak képesek bizonyos vírusokat - főleg a lipoprotein borításúakat - lebontani (a nátrium-dezoxikolátra érzékeny vírusok – sárgaláz, herpeszvírusok, stb.)
Koleszterin – magas vagy alacsony
„Az epesavak a koleszterinből képződött vegyületek nagy csoportját alkotják, a májműködés során keletkeznek, a zsírok feldolgozásában és emésztésében betöltött szerepük mellett a méregtelenítés fontos eszközei és a koleszterin kiválasztása a létrejöttük egyetlen fiziológiai útja.“
Az epesavak optimális mennyiségének előállítása ezért elengedhetetlen, mivel a hiányuk számos betegség forrása lehet. Elsődleges jelentőségük abban rejlik, hogy segítenek a testnek megszabadulni a felesleges és ezáltal káros koleszterintől.
Amikor a máj kevesebb epesavat termel és ürít – ami a stagnáló, rosszul és szabálytalanul működő epehólyag következménye- ez akár annak a következménye is lehet, hogy kevés epeképző ételt fogyasztunk és ezáltal több felesleges koleszterin marad a szervezetben. A zsírok emésztése hiányossá válik és az így felszívódó zsírok növelik a koleszterin és a triglicerid értékét a vérben, valamint az érrendszerben és az érfalakon telepednek le, érszűkületet, valamint a keringés összeomlását és szívrohamot okozva ezzel.
Az epesavak egy része felszívódik a belekben, lehetővé téve a zsírban oldódó vitaminok felszívódását. A vérben keringő epesavak segítségével az oldott vitaminok eljutnak rendeltetési helyükhöz- a sejtekhez. Ezenkívül lehetővé teszik a vitaminok behatolását a kétrétegű, zsír-fehérje sejtfalon keresztül a célba – a sejt belsejébe. Ebből következik, hogy amikor a bélben epesav molekula hiány alakul ki, tehát kevés epeképző ételt fogyasztunk (pl. zsírok, olajok), akkor a zsírban oldódó vitaminok (A,D,E,K) felhasználása és felszívódása zavarttá válik.
Feleslegesen fogyasztjuk tehát a zsírban oldódó vitaminokat, mivel a nem megfelelő felhasználásuk miatt nem szívódnak fel és az elegendőnek látszó vitaminbevitel ellenére avitaminózis betegségek keletkezhetnek.
A bélbe kerülő epesavak kétharmada felszívódik a vérbe, ahonnan a májba kerülve a bél-vér-máj keringésben marad, így teljesítve a fiziológiai funkcióját. Ha az epehólyag nem ürül ki rendesen, akkor az emésztés elégtelenné válik, és ez nem csak a zsírokat, hanem a szénhidrátokat és a fehérjét is érinti, mert az emésztőenzimeket tartalmazó kis mennyiségű váladék kiürül a hasnyálmirigyből - pankreasból, és nem jut el rendszeresen a nyombélbe. A pangó epe meszesedést, a hasnyálmirigybe áramló epeváladék pedig gyulladást okozhat annak minden kellemetlen következményével együtt.
Az epe rendellenes ürítésének számos következménye van:
Az epesav sók normális körülmények között elpusztítják a káros baktériumokat, amelyek a torkon keresztül a gyomorba, és a gyomorsav elégtelen termelése miatt a vékonybélbe jutnak. A rothadó és gázképző hatásuk folytán nélkülük puffadás, gyomorgörcs és hasmenés jelentkezhet. A vékonybél a normális körülmények között steril, így a baktériumoknak nincs ott semmi keresnivalójuk.
Az epesavak, amelyek a vékonybél utolsó részébe jutnak, jelentik a székelési inger elsődleges beindítóit. Ebből következik, hogy amikor csak kis mennyiségű epesav jut be a belekbe, tehát a koncentrált epe nem ürül ki az epehólyagból, székrekedés alakulhat ki. Először a napi széklet szabályossága bomlik meg, később pedig egyre több víz és mérgező anyag szívódik fel a pangó székletből /székrekedésből/ ami mérgezést (autointoxikációt) okoz a szervezetben.
A normál széklet keményebbé válik és később bogyókká alakul. Koncentráltabb epe esetén az epe színezék sötétbarnává változtatja a székletet. A széklet sötétebb vagy világosabb színe pontosan meghatározza a kiválasztott epeszínezék mennyiségét.
Az epesavak képesek elpusztítani a vastagbélben található fehérjével (peplon) bevont vírusokat. Elpusztítják, semlegesítik és lebontják a helyi baktériumok endotoxinjait. Az endotoxinok (saját belső mérgek), makromolekuláris felépítéssel, allergén hatást fejtenek ki, aritmiát, lázat, posztoperatív szepszist okozhatnak és szerepük van a férfiak sterilitásában is. Az epesavak tehát fontos szerepet játszanak a szervezet védelmében a káros fizikai és fiziológiai hatásokkal szemben.“
Zsírfeldolgozás
Az epesav keringés zavara a betegségek alatt többé-kevésbé minden betegségnél tapasztalható. A 8 éves kutatómunka során Dr.Légrády Péter és az általa összeállított orvoscsoport új megközelítésre és következtetésre jutott az epe jelenlétének fontosságáról, ill. az epesavak keringésének, anyagcseréjének és a keringési rendellenességeinek a zsír, zsírszerű anyagok és zsírban oldódó anyagok felszívódásának jelentőségéről. Egyszerűen megvizsgálták a máj és az epe/epehólyag diszfunkcióját.
Nemcsak máj- és epehólyag betegségeket vizsgáltak (pl. cholecystitis), hanem olyan betegségeket is tanulmányoztak, amelyeknél szoros kapcsolatot feltételeztek az epés megbetegedésekkel, mint például a reumás betegségek, migrén és funkcionális meddőség.
Az epehólyag miatt kialakult fejfájás jól ismert: migraine billiare. Kutatták és vizsgálták az allergiás megbetegedéseket is, valamint a hosszabb ideig tartó vagy krónikus betegségeket is, hogy az eredetük és gyógyíthatatlanságukban milyen szerepet játszik a máj és az epehólyag. Ez egy új, másféle nézet. Az epe anyagcseréje öt, hat vagy hét helyen károsodhat.
A kezelés módja a rendellenesség helyétől függ. 2000 beteget vizsgáltak meg, az ellenőrzésekkel együtt ez 5000 esetleírást jelent. A nyolcéves munka anyagaiból arra a következtetésre jutunk, hogy a zsírok, zsírszerű anyagok és a zsírban oldódó anyagok keringése többé-kevésbé minden betegségnél jelen van. Amikor sikerül beállítani a normális arányt, akkor a betegeknél javulás következik be.“
Candida albicans (candidiasis) – Kandidiázis: Valós fenyegetés vagy hatalmas biznisz?
A Candida albicans egy pszeudomicéliumot képző élesztőgomba, amely az egészséges ember nyálkahártyáján, bőrén és bélrendszerében található meg. A candida albicans gombák más jelenlévő mikróbákhoz hasonlóan a bélben emésztett anyagok hasznosításában vesznek részt. A kandidiázis kialakulására akkor figyelünk fel, amikor a bél immunitása bizonyos környezeti hatásokra csökken (pl. ATB, helytelen táplálkozás, rendszertelenség, stressz) és ez a candida elszaporodásához vezethet. A Candida albicans több oldalról és komplex módon támadja meg a szerveket.
Ha a candida
megsokszorozódott a bélrendszerben, a hugyúti- és genitális üregekben, valamint a bőrön és a szájüregben, akkor a bélnyálkahártyát támadja meg. Így a candida bejuthat a keringési rendszerbe és és szisztémás kandidiázist idézhet elő (az egész testre átterjedhet).
Ezek a körülmények a modern embernél gyakran adottak, ezért a gombás megbetegedés ma már civilizációs betegség. A lakosság egészségi állapota elég gyenge manapság…. széles spektrumú antibiotikumok, ill. egyes antibiotikumok (penicilin, tetraciklin,eritromicin) hosszú távú alkalmazása károsíthatja a bélflóra érzékeny mikrobiális egyensúlyát. Az állati eredetű termékek (tej, tejtermékek, hús) nyomokban tartalmazhatnak antibiotikumokat.
A zsírokban és cukrokban túlsúlyban lévő, cellulózban és pektinekben (ballasztanyagokban) szegény, fehérjében gazdag étrend elsődleges módon növeli a kandidiázis kockázatát. A központi bélimmunitás stressz általi gyengülése ma már viszonylagosan jól ismert tény, ezért rendkívül fontos a belső béke megteremtése. Számos párhuzamot találunk a kandidiázis és az allergia között.
Az allergiától legyengült immunrendszer rendkívül sebezhető, ezért könnyedén az erjesztőgombák célpontjává válhat… Az allergiák hátterében gyakran kezdődő, egész testet támadó (szisztémásan bekövetkező) erjesztő gombás megbetegedés áll és a kandidiázisban szenvedő betegeknél jelentősen gyakrabban fordul elő allergiás nátha, asztma, ekcéma és ételallergia! Az erjesztőgombákkal folytatott hosszadalmas harc az immunrendszer túlérzékenységét idézi elő az idegen sejtekkel, a plazmával, valamint az anyagcsere termékekkel szemben, krónikus allergiás tüneteket okozva ezzel. Nemcsak az élő erjesztőgombák
hanem azok kémiai váladékai és elhalt részei is felelősek az allergiás megnyilvánulások egy részéért…”
Amit tudni kell a kandidiázisról: A kandidiázis akár szisztémás (egész testet sújtó) betegség is lehet, amely egyéni hajlam és bizonyos klinikai helyzetek okán alakul ki. A szisztémás kandidiázis nehéz, életveszélyes betegség, amely immunhiányos betegeknél, vagy súlyos hasi műtétek után, valamint az intenzív osztályon műtét után kezelt betegeknél fordulhat elő.
Néhány jól ismert megnyilvánulása a bőrt, a bőrfüggeléket (acrochordon), ill. a nyálkahártyát érinti. Manapság egyre több posztoperatív vagy szisztémás kandidiázis fordul elő, mivel a csökkent védelmi funkcióval rendelkező betegek száma növekszik. A kandidiázis és más mikózisok nagy kihívást jelentenek a betegek számára szerv- és csontvelő átültetés után, rosszindulatú hematológiai betegségeknél, agresszív kemoterápia után, az intenzív osztályon állandó intravaszkuláris kanül következtében, nagyobb hasi műtét után és HIV pozitív betegeknél.
A hüvelyi kandidiázis az erre való hajlam nélkül, egészséges immunitású nőknél is kiújulhat. A kandidiázisnak, mint betegségnek számos megnyilvánulása van: a test különböző részeinek viszketése, látásromlás, gombóc a torokban, orrdugulás, fáradtság, koncentrációs zavar, hasi puffadás, cukor utáni vágy, székrekedés, hasmenés, menstruációs görcsök, stb.
A betegek egy részénél már előfordult, vagy most is jelen van a bőr-, köröm- vagy hüvelyi kandidiázis, ill. a mikózis más lefolyása anélkül, hogy tudomásuk lenne róla. Az “új” kandidiázisban szenvedő betegek súlyos szenvedésen mennek keresztül.
„A manapság tapasztalható átmeneti vagy tartós immunhiányos betegek számának növekedésével a gombás fertőzések súlyossága is megnövekedett. “ A granulociták és a monociták kulcsfontosságú szerepet játszanak a test mikózis elleni védelmében, ezért az alacsony fehérvérsejt szinttel (neutropénia) súlyos, az egész testet érintő fertőzésben szenvedhetnek. A gombaellenes védelmet képező fehérvérsejt hiány időszakában a rákos betegek halálozásának több, mint 50%-át súlyos szisztémás kandidiázis okozza – ezt a boncolások is megerősítik (Jehn 1988).
Azok a betegek, akiknél a mikózis elleni védelmet biztosító fehérvérsejtek szintje tartósan alacsony és akik szisztémás mikózisban szenvednek, a gombaellenes terápia ellenére is gyakran elhunynak…Az sem elhanyagolható, hogy az alkalmazott gyógyszerek milyen más következményekkel járnak az amúgy is deprimált csontvelőben. Az antibiotikumok fontos szerepet játszhatnak a csontvelő mérgezésében azoknál a bakteriális betegségben szenvedő betegeknél, akiknél a mikózis ellen védelmet nyújtó fehérvérsejtek szintje tartósan alacsony…“
Az epesók jelentősége és hatása a Candida albicans-ra.
Az epesavak, különösen a kolinsav, a dezoxikolsav és a kenodezoxikolsav megakadályozzák a (fungisztatikus) Candida albicans növekedését és szaporodását, fungisztatikus hatásúak. Az epesók segítenek a Candida albicans hasznos erjesztőgombákká történő átalakításában. “Az epesavak gombaellenes funkciója: … Arra a következtetésre jutottak, hogy az epesavak és egyszerű sóik antikandidiázis hatásúak.
A korábbi információk alapján meglepő a megállapítás, miszerint az epesavak megakadályozzák a Candida szaporodását. “ Az eredmények egyértelműen megerősítik a normális egészséges bél mikroflóra fontosságát a Candida albicans túlszaporodása elleni védelemben. A másodlagos epesavak megakadályozhatják és csökkenthetik a Candida albicans tapadását a bél nyálkahártyájához azáltal, hogy megváltoztatják a Candida tapadó molekuláit vagy receptorait, vagy mindkettőt, ezáltal megakadályozzák a Candida sejtek bél nyálkahártyájához való tapadását.
Az epében keressük a fiatalság forrását.
A tudomány újabb lépést tett a hosszú élet kutatásában. A kanadai Concordia Egyetem tanulmánya elsőként azonosította az egyik másodlagos epesav, a litokolsav (LCA) szerepét és összefüggését az élethosszal. Élesztővel kapcsolatos kutatásokat végeztek, ez a felfedezés azonban fontos hatással lehet az emberi várható élettartamra és az egészségre, mivel az élesztő több összetevőjében hasonlít az emberi erjesztő gombákhoz.
Régebbi vizsgálatokból tudjuk, hogy az epesavak jótékony hatással vannak az egészségre és a hosszú élettartamra és az ismeretek alapján feltételezhető, hogy az epesavak lehetőséget nyújtanak az idős korban megjelenő betegségek kezelésére. Reményt adnak egy egészségesebb életre.
Hogyan működik a test epehólyag nélkül?
Az epehólyag a májban képződő epe raktáraként működik. Magasabb zsírtartalmú étel fogyasztása esetén jelzést kap egy nagyobb mennyiségű epe kiürítésére a fogyasztott étel zökkenőmentes feldolgozásához. Az epehólyag műtét után (a hiányzó epehólyag nem képes visszatartani az epét) az epe folyamatosan a nyombélbe áramlik, így a zsírosabb étel fogyasztása után az epe nem ürül ki kellőképpen és az emésztés egyensúlya felborul. A zsírok ezután már csak a vastagbél mikroflórájának segítségével kezdenek lebomlani, ami gázokat, puffadást, hasmenést és fájdalmakat okoz…
